Sajnálom, de nem érek rá. Ez már a véremben van gyerekkorom óta. Csupa rohanás, állandó futás. Én egy futó viszonyból születtem. Azóta nincs megállás. A szomszédok kezdett?l fogva hajtogattak: ez a gyerek rohamosan fejl?dik. Aztán itt van a fiatal korom, állandóan versenyt futottam az id?vel. Mindíg az álmokat kergettem. Engem meg legtöbbször az éhség kergetett. Futottam, ahogy a lábam bírta, hogy utól ne érjen. Akkor a legtöbb vagyonom egy aranylánc volt, de az se ért rá: futtatott aranyból készült. Aztán meg a kiváncsiság hajtott. Megkezd?dött a hajtóvadászat, kergettek a fiuk én meg rohantam el el?lük. Persze a legtöbbet csak futólag ismertem. Aztán futót?zként terjed majd a hír, hogy gyerekem van. A házassági hírdetésem kés?n jelenik meg és lefutott lesz az egész.
Hogy a hétköznapok?.....Na nem!...nálunk nincs egy perc megállás sem. A legjobb esett az ha a harisnyámon csak egy szem kezd el futni. Az id?hiány miatt állandóan futóbabot eszünk. Természetesen a tej mindíg kifut. Mi futunk a pénz után és költjük amire futja. Ha veszekedünk, akad egy két véraláfutás is. Bizony sokszor elfutott a méreg, nekem meg csak a könny fut végig az arcomon. Rohan az id?. Egy kedvenc virágom van, amit néha gondozok, a futórózsa. Barkácsolni csak egyszer volt id?m, akkor is a kezembe szaladt a fúró. Váratlan hidegzuhanyként ér majd a szívroham. A rohamment?re egyszer?en nem lesz id?m várni. Vészhelyzet! Üvöltöm majd ahogy berohanok a korházba, sikítva leveszem a vérem, beadom a laborba, majd egy hordágyra vet?d?m és tátott szájjal várom a mesterséges légzést. Na majd így menekülök meg. Akkor majd átfut az agyamon egy gondolat, de nem lesz id?m megállítani és akkor jön majd a tragédia: mert soha nem értem rá egyszer elkap majd a roham..az az ?szinteségi... és akkor a házasságom szépen zátonyra fut, a családosok a magányba ?znek én meg az alkoholba menekülök. Megállás ott se lesz...rohamosan fog romolni az állapotom, mikor majd gúnyt ?znek bel?lem és ráébredek: a vesztembe rohanok. Akkor új életet kezdek. Lehet, hogy futóbolondnak néznek majd, de állás után rohanok. Aztán kineveznek. ?k meg csodálkoznak, hogy ilyen magasra juttottam. De majd nézzenek meg kérem,...nekem akkor sem lesz egy perc megállásom, fel fognak futtatni. És most? A hátamon végig fut a hideg, hogy pár perc múlva mire lépek? Nem fogják elhinni! Egy szép piros futószönyegre. Annyira rohanó lett az életem, hogy a többi ember hozzám képest áll. Persze ezt ?k nem veszik észre. De én még észre vehetem! Ugyhogy rohamosan elkezdem leállítani magam.


Bobkó Zsuzsanna Anna


Jenei Katinak
Chatymnek szeretettel
Baba